Tanítás‎ > ‎

Szagazonosítás lépséről lépésre

by norcsii

(csak akkor lépjünk tovább, ha az előző lépés már hibátlanul megy)

1.) 1 db üres üveg a földön, a kutya tanulja meg fölé tenni az orrát (nincs vezényszó)

csak egy pillanatra (!), nem kell kitartani, fontos, hogy az üveg tényleg a földön legyen. Belenyalást, szájbavételt és egyéb dolgokat ne erősítsünk meg. Ha a kutya hajlamos a borításra, akkor foghatjuk az üveget, de mindenképp legyen a földön! A kutya álljon a gyakorlat közben.


2.) több üres üveg fölé „szagolás” sorban (nincs vezényszó)

fokozatosan felépítve, egészen akár 7-8 db üvegig. itt még menjünk a kutya mellett/mögött és ő sorban mindegyik üveg fölé/bele tegye az orrát, itt is csak egy pillanatra!


3.) szagfelvétel tanítása üres üveggel (vezényszó: „szimat!”)

az üveg kézben, vagy a két lábunk között, de mindenképp vízszintesen! A kutya bele kell tegye az orrát és ott kell tartsa. A végső cél a kb. 15 mp, fokozatosan nyújtva érjük el.

4.) idegen, emberi szag az üvegben, úgyszagfelvétel

többféle szag, minden foglalkozáson másikkal, de egy foglalkozáson belül ugyanazzal a szaggal)

5.) szagpár 1 az 1-hez megtalálása (később is csinálni, a foglalkozások rövidek legyenek) 

idegen emberi szag, minden foglalkozáson másikkal, de egy foglalkozáson belül ugyanazzal a szagpárral. Szagfelvételre is lehet néha erősíteni, máskor csak utána a szagpár megtalálására (vezényszó: „keresd!”). csak az az egy üveg van letéve, amit meg kell találjon, viszont itt már a megtalálásnál nyújtani kell az időt, az üveg fölött állással jelzi a kutya, hogy az az.

6.) szagpár megtalálása, több szagból

a foglalkozásokat az 1 az 1-hez kereséssel kezdjük, majd néhány megtalálás után leteszünk mellé egy másik szagos üveget. A sorrendjüket, a helyüket variáljuk. Csak akkor van megerősítés, ha a kutya a keresendő üveg felé ér, később ha ott is marad hosszasabban. A másik üvegnél semmi. Lassan, fokozatosan bekerülhet egy harmadik, negyedik üveg is. Az üvegek távolsága változó legyen, hol közelebb egymástól, hogy messzebb. Ne menjünk a kutya mellett, ne mutogassunk, ne segítsünk neki sehogy. A feladat fárasztó a kutyának, ezért kíméletesen terheljük. Mindig jó választással fejezzük be, akár könnyítéssel is. 

Eddigi tapasztalataim a szagazonosításról (by norcsii)

Kezdet:

- ajánlatos egy üres, jól kimosott befőttesüveggel kezdeni és néhányszor megerősíteni a kutyát (klikk), ha beleszagol. (vigyázzunk, hogy más, nem kívánatos viselkedést, pl. belenyalást, vagy az üveg felborítását ne erősítsük meg!!) Erre a megerősítésre csak párszor van szükség.

Ha a kutyát nagyon nem érdekli az üveg, bele lehet tunkolni egy kis virslit, így esélyesebb, hogy a kutya beleszagol. Ugyanakkor ennek megvan az a veszélye, hogy a kutya rákattan az üvegre, vagy bele akar nyalni.

- lehetőleg ne saját szaggal kezdjük, hanem másik ember szagával. Ha valaki saját szaggal kezd, az első pár szint könnyebb ugyan, de utána jóval nehezebb az idegen
szagra váltás, mivel a kutya a gazda szagát tanulja meg azonosítani és később összezavarodhat egy másik szag esetén. Ez esetben a lényeget, a szagfelvételt pont nem tanulja meg a kutya.

- az nagyon nem szerencsés, ha a szagadó üveget a kutya orrára nyomjuk, ez számára roppant kellemetlen élmény. Ha viszont tanítjuk neki a szagfelvételt üvegből, megzavarhatja a kutyát, hogy melyik üvegnél mit is kell csinálni, tehát az egyiknél szagot felvenni, a másiknál jelezni. Ezért tartsuk be azt az alapvető szabályt, hogy a szagfelvétel mindig vízszintes üvegből történik, míg a keresés mindig függőleges üvegekkel.

(az üvegből történő szagazonosítást érdemes úgy tanítani, hogy a lábunk közé szorítjuk a szagadó üveget a kutya orra magasságában, így biztos nem fogjuk ráerőltetni, ő viszont könnyebben megtalálja. Klikk, ha az üveg felé mozdul. Cél: tudatosan tegye bele az orrát az üvegbe és tartsa ott min. 10 mp-ig, vezényszóra.)

- a kezdetekkor mindössze két üveg közül kelljen a kutyának választania, abból az egyik legyen szagos, a másik üres, ez nagyban könnyíti a feladatot és fontos a gyakori sikerélmény. Ha a kutya így már végre tudja hajtani a feladatot, akkor jöhet a másik üvegbe is szag, illetve használható több üveg szaggal. Amíg nem magabiztos a feladat végrehajtása, kerüljük a nagyobb szag-választékot.

(tehát szagadás és klikk, ha a kutya a megfelelő üveg fölött jár. Később már hosszabban tartsa az üveg fölött az orrát, akkor klikk.)

- egy foglalkozás alatt egy szagpárt használjunk, de minden foglalkozáson másikat. Foglalkozás közben ne váltogassuk a keresendő szagot. Általában a második, harmadik keresés könnyebb a kutyának, mert addigra ténylegesen felveszi a szagot. Az elsőnél még hajlamos csak manuálisan csinálni a gyakorlatot és nem, vagy össze-vissza jelezni. (ilyenkor ne hagyjuk javítani a kutyát, küldjük ki újra inkább)

- A fekvéssel (vagy más pozícióval) történő jelzést szintén ráér később hozzáadni. Az elején legyen elég, ha a kutya egyértelmű odafigyeléssel, vagy orrának irányával jelzi a szagot, legjobb, ha az üvegben tartja.

/ha az elején le akarjuk fektetni a szag mellé, totál összezavarodik a kutya és mivel a fekvést már ismeri, de a feltételét nem, össze-vissza fog feküdni az üvegekhez. Szerintem érdemes jelzésként azt belőni, hogy a kutya az orrát beledugja és megáll a választott üveg fölött./


Buktatók:

- az elején még néha segíthetünk a kutyának azzal, hogy mutogatjuk neki az üvegeket, de a legjobb minél előbb elhagyni az effajta segítséget és a kísérést is. Vizsgán a kutyának önállóan kell elindulnia és végrehajtania a feladatot. Ha folyton kísérjük, akkor később nehezebb lesz ezt a momentumot elvenni. Ráadásul nagyon sok testjelet adunk észrevétlenül, így a kutya nem érti a szagazonosítást, csak azt figyeli, mikor jelezzük, hogy feküdnie kell.

(ha már tökéletesen megy a szagazonosítás, néha klikkelhetünk arra is, ha a kutya a „keresd” vezényszóra gyorsan megindul)

- sok kutyánál van egy csomó mellékes viselkedés (pl. belenyal az üvegbe, felborítja őket, kiveszi a rongyot, stb.), melyek többnyire azt jelzik, hogy a kutya nem teljesen érti a feladatot. Ne hagyjuk rá a kutyára ezeket, már az elején tisztázzuk, hogy pontosan mit is akarunk és mit nem.

- a szagazonosítás nagyon komplex feladat a kutyának, alig van benne mozgás és sok az agymunka, ezért hamar kifárad tőle. Nagyon fontos, hogy már a kezdetektől igyekezzünk a megfelelő hangulatot előidézni és fenntartani a feladat során. Használjunk ütősebb jutalomfalatot, iktassunk be rövid játékot a keresések közé, stb. Ha a kutya szétszórt, vagy nem csinálja jól a feladatot, ne szóljunk rá erősen, mert ezzel is elvehetjük a kedvét a dologtól és ezt később nagyon nehéz kijavítani.

- a feladat legnagyobb buktatója, a kutya rossz általánosító képessége, ami ennél a gyakorlatnál különösen megnyilvánul. A kutya sokkal inkább hajlamos az üvegek helyét megjegyezni és ahhoz kötni a megoldást, mint a tényleges azonosításhoz. Már ha azt hisszük, hogy minden jól megy és mindent ért a kutya, akkor is produkál ilyen hibákat. Pl. ha gyakran első a keresendő üveg a sorban, vagy egyszer kiugróan megerősítjük a jó választást, akkor sokkal hajlamosabb az azon a helyen lévő üveget bejelezni. Ezért erősen ajánlatos az üvegeket különböző formákban lerakni (nem mindig sorban, hanem össze-vissza, félkörben, stb.) és lehetőleg mindig máshol gyakorolni (egy szobán belül is más-más helyen, más irányba, stb.).

- felmerül a kérdés, hogy fontos-e, hogy a kutya sorban menjen a szagok keresésénél. Ha igen, akkor már az elejétől fogva ezt várjuk tőle és ne engedjük máshol kezdeni. Itt nehézkes lehet, hogy ha rámutatunk az első üvegre, hogy ott kezdjen, akkor hajlamos azt a jelzést félreérteni és ott jelezni, vagy megállni. Esetleg meg lehet próbálni pórázzal, így a mutogatás kimaradhat. (ezt én nem próbáltam)

- nagyon nem mindegy a szagfelvétel mikéntje. Az emberek keze sokszor más erős szagokat is hordoz (pl. cigi, kaja, szappan, stb.) A rendőrségnél sima csapvizes kézmosás után egy steril rongyba kell beletörölni a kezüket a szagadóknak és utána fogdosni a szagtartó rongyot. Mindig csak kézről vesznek szagot. A viselt zokni biztos, hogy jó választás, csak kicsit macerásabb összegyűjteni a mintákat.

- A szagoknak vannak bizonyos tulajdonságai, pl. „érnek”. Erről még nem sok tudomásom van, de a témának utána kell nézni.